Nyitott post” bejegyzéshez 66 hozzászólás

  1. "Petya,hozzmégegüvegkőbányait" Válasz a bejegyzésre

    !+Apróhirdetés+!

    Én egy olyan polgári családból származó zenét szerető,természetet kedvelő,színházba járó,romantikus lelkü,intelligens,művelt,kedves hölgyet keresek,akinek

    VANNAK KIDOLGOZOTT NYELVTAN ÉS IRODALOM TÉTELEI.
    (igencsak fontos lenne)

  2. Lilla Válasz a bejegyzésre

    Apróhirdetés

    ÉN EGY NEGYVENHÁROM ÉVES, SZÉP ARCÚ, KISSÉ MOLETT, DE ARANYSZÍVŰ KOZMETIKUSNŐ VAGYOK. KERESEM AZT A JÓKÉPŰ, HATVAN ÉV FELETTI, VÉKONY, MAGAS, INTELLIGENS, HÍRES SZÍNÉSZT, AKI A DARVAS IVÁN

  3. kerub_ (törölt) Válasz a bejegyzésre

    negatív emulziók materializálódnak, viszkóz pszichoreagens plazma formájában, mely expozív paranormális potenciával rendelkezik

  4. gutyka Válasz a bejegyzésre

    Ha végtelen számú permutációja létezik a párhuzamos világegyetemeknek, akkor van egy olyan hely, ahol boldog vagyok.

  5. gutyka Válasz a bejegyzésre

    Isten ments!…:-)
    Csak gondoltam én is ideteszek valami magasröptű idézetet… amit más nem ért…még talán én sem. 🙂

  6. tamos Válasz a bejegyzésre

    Kedves Petyahúzzámáástb!
    Természetesen nekem is megvannak a kidolgozott tételek. Az is természetes, hogy szívesen segítek Neked.
    Fogadd tehát jótanácsomat:
    “sürgősen láss neki a komoly munkának, nem igaz má, hányszor mondták má, hogy csinájjad, nem hiszem el hogy má megin másokon akarsz élősködi, hát mi vagy te, parazita, para-Peti??!!, para helyett inkább tanujjá, svindlerségből csak zsiványság lesz, az üdvösség Éden-Örökébe a kitartó, fáradságos, megalkuvást nem ismerő, áldozatkész, hűséges, céltudatos; szűk és tüskékkel teli, ám végül célba jutó úton juthatsz csak el.

  7. "Petya,hozzmégegyüvegkőbányait" Válasz a bejegyzésre

    minden respekttel: Tamos,tudod…emelt törizem.és az nem móka és kacagás ám.
    *sajnáltatós rész*
    Mitszólsz egy ilyen dologhoz h elemezze a reneszánsz uralkodói képet Machiavelli A fejedelem címü műve alapján?
    Hát mert nekem szóbelire ilyenek kellenek ám. és akkor van 32témakör.
    azon belül elképzelhető kb 4-5 fajta tétel.
    mondathám azt is h kb 135tételt kell megtanulnom.
    Elhiszed nekem h ezek mellett nincs időm arra h tételeket dolgozzak ki?!
    Következésképp most nem érdekel AZ a bizonyos nehéz út melyen setét veszedelmek leselkednek rám nézve,mert van egy MÁSIK,és az 3szor olyan hosszú.
    *sajnáltatós rész vége.*
    Kérlek érts meg engem.
    és add oda a tételeket.

  8. L. Válasz a bejegyzésre

    jajj Petya… ne siránkozz már… 135 tételtől nyafogógörcsöt kapsz? Hát mit gondolol, mi lesz az egyetemen? (maybe, oda készülsz, azért az emelt szint)

    Machiavelli amúgy pedig nagyon jó, érdemes elolvasni eredetiben is.

  9. "Petya,hozzmégegyüvegkőbányait" Válasz a bejegyzésre

    ott is nyilván jegyzeteket fogok kéregetni:-P
    de hagyjuk is ezt,nem a töri emelt az érdekes,hanem az irodalom tétel,mmert csak az kéne,nyelvtant már megküldték:-)

  10. csepp Válasz a bejegyzésre

    nem… szerintem másnak is, akárkinek kedves Dia! 🙂
    aki indítattást érez arra, hogy ide írjon!
    …mert, hogy tetszik neki a közösségépítés 🙂

  11. stb Válasz a bejegyzésre

    És egyébként is. Életemet kockáztatom (meg a Diáét) a Szappancsért, és ez a hála…
    és nem csak a közösségépítés tetszik…a hangulatteremtés is 😀

  12. Krisu Válasz a bejegyzésre

    Cucu, te mint szakmabeli h látod?!Az olasz-holland meccsen a hollandok első goljával kapcsolatban a biró hibázott, vagy az előirásoknak megfelelően kezelte a helyzetet?????

  13. Krisu Válasz a bejegyzésre

    jo amugy, ebbol ugyse lesz semmi….most az h egy szakértő mit akart az tök mind1…”Egy fecske nem csinál nyarat”:D:D:D

  14. Krisu Válasz a bejegyzésre

    Kedves 11/B osztály..Azt szeretném megkérdezni, hogy mikor csodaszépre feldíszítettétek a termünket, mikor elballagtunk…akkor hova tettétek a ruhafogason lévő ruhákat?!nahmármost nekem ott volt a kabátom….ami önmagába nem egy értékes darab, de voltak benne/rajta olyan értékek amik számomra potolhatatlanok: pl rajta volt a GELLÉRTES SZALAGOM…

    Tehát ebben kérném a segítségeteket…
    Előre is köszönöm.

  15. Dia Válasz a bejegyzésre

    HAJAJ… én csak annyit tudok, hogy ruhákhoz nem nyúltam, rajtam kívül ott volt még a Dóri, szerintem ő sem, és még 2 lány, akik nem olvassák a blogot. Ez egyébként szar lehet…amúgy a terem tényleg “csodaszép” lett 😉 na jó, ne haragudj, én tényleg nem tudom…

  16. GaspaR Válasz a bejegyzésre

    Kristóf a tanáriban van egy nagy zsák…Abban vannak az osztályban hagyott cuccok!Turkálj bele és szerintem siker koronázza buzgó és emészthetetlen vágyadat kabátod és egyéb értékes tárgyaid visszaszerzésére!:)

  17. Krisu Válasz a bejegyzésre

    Amugy azt kell észrevennem h idáig a blogon felvett kérdéseimre mindig pontos kielégitő válaszokat kapok…:D tehát ebből kiindulva bátorkodom megkérdezni h valaki nem tudja hogy a nacionalista és a liberális eszmék hogyan valosulnak meg a dualista államban??:)

  18. \"Petya,hozzmégegyüvegkőbányait\" Válasz a bejegyzésre

    elkezdtem leírni de kitörölte.
    bocsi.
    úgy h úgydöntöttem itt van ez olvasd el.
    vagy hívj fel és elmondom.
    nem nagy whas ist das.
    egyébként a nemzetiségi politikában.
    szal tessék:
    Romsics Ignác: Nemzet és állam a modern magyar történelemben (részlet)

    Rubicon, 12. évfolyam, (2001) 8-9. szám (112-113.)

    A nemzetállami koncepció érvényesítése

    A magyar politikai elit meghatározó körei – feledve 1848–49 tanulságát – ragaszkodtak a reformkorban megfogalmazott nemzetállami koncepcióhoz, vagyis a magyarországi törvényhozás, kormányzás és megyei adminisztráció magyar jellegéhez. „Magyarország összes honpolgárai – tükröződött ez a szemlélet az 1868. évi nemzetiségi törvényben – az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja”, s minthogy „a nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar”. A törvény elfogadására természetesen azután került – csak azután kerülhetett – sor, hogy a magyar elit 1867-ben történelmi kompromisszumot között Béccsel. E kompromisszum lényege ismeretes módon a teljes önállóságról való lemondás és ennek fejében a történelmi magyar államrészek újraegyesítése, valamint a magyarországi nemzetiségi kérdés magyar belüggyé nyilvánítása volt.

    Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az 1868-as nemzetiségi törvény egyáltalán nem volt durván elnyomó jellegű, sőt számos liberális elemet tartalmazott. Községi szinten, az alsó fokú bíráskodásban, az oktatásban és az egyházi életben számos különjogot biztosított a nem magyar népek számára, melyek közül az anyanyelv használatának lehetősége volt a legfontosabb. A nemzetiségi eliteket ennek ellenére nem elégítette ki. Az „egy politikai nemzet” fikciója, amely a régi natio Hungarica modernizált formája volt, és amely – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét, számukra elfogadhatatlan volt. Ők – mint ekkor és a későbbiekben is hangoztatták – társnemzeti státust igényeltek, és kantonizálni akarták Magyarországot.

    Az 1868-as törvényekben testet öltő nemzetfelfogáshoz és állameszméhez a kiegyezés utáni nemzedékek is ragaszkodtak, s az ország föderalizálásában, illetve kantonizálásában reménykedő nemzetiségi elképzeléseket a „politikai otrombaságok” kategóriájába utalták. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját ugyanakkor egyre kevésbé érvényesítették. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére, s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. Az ezzel kapcsolatos törvények sorát az 1879. évi 18. tc. nyitotta meg, amely a nem magyar nyelvű iskolák számára előírta a magyarnak mint idegen nyelvnek a tanítását, s az 1907-es Lex Apponyi (XXVII. tc.) zárta, mely minden nem magyar tannyelvű elemi iskolát arra kötelezett, hogy a magyar nyelvet olyan óraszámban tanítsa, hogy „a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni”. A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése, a központi hatalom erősítése, valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. „Szabadságról és egyenlőségről ne beszéljünk; a magyar faj uralma az, amit meg kell teremteni. A nemzeti államnak, a nemzeti társadalomnak e célhoz kell idomulnia” – fogalmazta meg a századvég és századelő magyar nemzetiségpolitikájának krédóját 1907-ben Réz Mihály, Tisza István egyik bizalmas tanácsadója. A nagy elődök, az „első nemzedék” liberalizmusának, toleranciájának és nagyvonalúságának folytatói ritka kivételnek számítottak, akik egyikét, Mocsáry Lajost éppen ezért teljes joggal nevezték kortársai „fehér hollónak”.

    Az 1867 utáni magyar homogenizációs politika nem volt teljesen eredménytelen. A nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől fokozatosan visszafejlődött, s a magyar anyanyelvűek aránya 1880 és 1910 között – Horvátországot nem számítva – 46%-ról 54%-ra emelkedett. Ezen 1,1 milliós nyereség mintegy 70%-a magyarázható akkulturációval. A nyelvet és kultúrát váltók túlnyomó többsége – közel 90%-a – azonban a városlakó németek és zsidók, illetve a horvátok és a szlovákok közül került ki. A román, szerb és ruszin „asszimilánsok” száma alig érte el a 10%-ot. Újabb 30-40 év alatt a magyar nyelvűek száma és aránya nyilván még tovább növekedett volna. Harmincmilliós magyarsággal számolni és etnikailag homogén magyar nemzetállam kialakulását feltételezni, mint Rákosi Jenő, Beksics Gusztáv és kortársaik közül még oly sokan tették, azonban nyilvánvalóan az utópiák birodalmába tartozott.

  19. \\\"Petya,hozzmégegyüvegkőbányait\\\" Válasz a bejegyzésre

    Lényeg
    nemzetiségi törvény liberális
    késöbbi dolgok: 1879es módositás,lex apponyi,memorandum per,csernovai sortűz meg éppen konzervatív.
    ennyi.

  20. Krisu Válasz a bejegyzésre

    UUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU az EB legeslegjobb meccse volt!!!!!!!!!!!!!!!!!Rohadt jóóók voltak a törökök!!!!!!!!!!0:2->3:2…..

Hozzászólás a(z) sznobjuliska bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük