„Az osztálytársak már egy ideje elkönyvelték, hogy én kapom a díjat”

– Exkluzív sztárinterjú a Szent Gellért Díjas Kovács Ritával –

Mit éreztél, amikor a te nevedet mondták be a mikrofonba?

Egy kicsit számítottam rá, mert a többiek már mondogatták egy ideje, hogy: “Biztos te kapod…”, de azért erre nem lehet biztosan felkészülni. Mindenesetre nagy megtiszteltetésnek érzem.

Mit gondolsz, miért téged választott tanári karunk?

Nem tudom pontosan, mi alapján döntenek egy ilyen díj esetében. Talán azért én kaptam, mert mindenben igyekeztem tevékenyen részt venni, az utolsó pillanatban is bevethető voltam: ha például az utolsó pillanatban szóltak, hogy fel kell olvasni a misén, vagy konferálni kell a szalagavatón, én vállaltam ezeket a feladatokat. De lehet, h az is számít, hogy végig kitűnő voltam.

Hogyan ünnepeltél?

A család meg a barátok nagyon büszkék voltak, örültek, de nem volt nagy felhajtás. Az osztálytársak már egy ideje elkönyvelték magukban, hogy én kapom a díjat (ezt utólag bevallották nekem), szóval ők kevésbé voltak meglepődve, mint én.

A Díj nem csak elismeréssel, hanem egyfajta felelősséggel, népszerűséggel is jár. Hogyan viseled?

Nem vett az életem 180 fokos fordulatot, tulajdonképpen nem sokminden változott. Nem érzem, hogy népszerűbb lennék, mint eddig. Ami a felelősséget illeti, igyekszem megfelelni az elvárásoknak.

Szerinted milyennek kell lennie egy Gellért-díjasnak?

Hát a korábbi Gellért-díjasokból kiindulva kreatívnak, közösséginek, tevékenynek, lelkesnek… (Biztos lehetne még sorolni.)

És mi üzennél a leendő Szent Gellért Díjasoknak?

Azt hogy gratulálok nekik, és hogy „Üdv a csapatban”!

„Az osztálytársak már egy ideje elkönyvelték, hogy én kapom a díjat”” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük